Now halfway through…

http://en.wikipedia.org/wiki/The_Quantum_Thief

kuss-mich:

jehova:

bedemarton:

jehova:

kuss-mich:

Italo-disco: A Secret History of Modern Pop by Piers Martin

Nem neked szól, de ez tényleg minden ízében gusztustalan. Hány évig kell még nevetni a kibaszott italo-diszkón? Nem lehetne valami újat kitalálni, hogy mittudomén, most például megint menő lesz fél évig a lakodalmas reagge, a búcsúban lőtt, kétpálcás szintihangokkal meg dobgépekkel? Vagy a műanyag blues vagy a MOR-pop, vagy akármi, de ebből már szerintem minden rendes magyar embernek elege van. Az ilyen ironikus italo-buzik meg menjenek le egy Arató diszkóba, aztán meglátják, hogy ez mennyire mérhetetlenül COOL. Semennyire, nyilván. 

Te meghülyültél? Ahogy azt valaki már nagyon szépen megfogalmazta, az italodiszkó az egyetlen popzenei stílus VALAHA, ami egyszerre tánczene ÉS kibaszott melankolikus. Az ég világon semmi vicces nincs benne, csak a szomorú emlékek arról a nyárról, amikor együtt táncoltunk Riminiben, aztán te Bolognába mentél haza, én meg Frankfurtba. Morrissey csak erre táncolt egész életében.

Oké, simán lehet, hogy én nem tudom, mi az az italo-disco vagy esetleg nem ugyanarról beszélünk, úgyhogy légyszi linkelj be nekem három ‘84-‘87 (lehet ‘88 is) közötti, lehetőleg nagyon melankolikus (és persze menő) italodisco-számot. Tényleg (tényleg!) kíváncsi vagyok!

http://www.youtube.com/watch?v=PMBvnPX3BK4
http://www.youtube.com/watch?v=Mz6EijdvyFw
http://www.youtube.com/watch?v=ZILjC9-uAmU
http://www.youtube.com/watch?v=tBrZrRG1GYk
http://youtu.be/JyjsCnXlwtM
http://www.youtube.com/watch?v=t42uzzrCgow
http://youtu.be/P645x_VFuXI
http://www.youtube.com/watch?v=odjqqtCWywE
http://www.youtube.com/watch?v=-P6tYuon1Cs
http://www.youtube.com/watch?v=YusgOkU5_wQ

Paul Schrader: Mishima - finale (1985)

“… There I saw a great circle coiled around the earth, a ring that resolved all contradictions, a ring vaster than death, more fragrant than any scent I have ever known. Here was the moment I had always been seeking.”

http://en.wikipedia.org/wiki/Mishima:_A_Life_in_Four_Chapters

vicemag:

James Ellroy, the Demon Dog of American Crime Fiction (DDoACF, pronounced dee-doacough), is responsible for a slew of bestselling novels, most notably The Black Dahlia and L.A. Confidential, as well as the 1996 memoir My Dark Places in which he teams up with a retired LAPD Detective in an attempt to solve his mother’s 1958 murder in El Monte, California. His new memoir, The Hilliker Curse, traces the shadow cast by his mom, Jean Hilliker’s death over her son’s life. It’s the autobiography of a man whose life is guided and ruled by women, dead and alive, real and imagined. It’s the story of a man who, like the book says, “was desperate to write stories and touch women for real.”

Read the rest at Vice Magazine: JAMES ELLROY - Viceland Today 

fuckyeahpkd:

Az idézeeket igazán lecserélhetnék, de egyébként kibaszott jó borítokat csinál az Agave.

magnetar:

Philip K Dick documentary on youtube via baruyero.

• Part two
• Part three
• Part four
• Part five
• Part six
• Part seven
• Part eight
• Part nine

nevver:

Forget

(via loveyourchaos)

madadmen:

Human relationships didn’t work anyhow. Only the first two weeks had any zing, then the participants lost their interest. Masks dropped away and real people began to appear: cranks, imbeciles, the demented, the vengeful, sadists, killers. Modern society had created its own kind and they feasted on each other. It was a duel to the death…in a cesspool.”
—Women, 1978

Charles Bukowski

drakecaperton:

The Family, by Ed Sanders

Avon 1972

In a book far more lurid than the bestselling Helter Skelter, Sanders was close enough to California’s occult underground to write personally about its fascinating and dangerous inhabitants.